Garancsi A. - Sasics M., Suhaji T., Polgár T. - Szabó Z., Ternyák M., Kővári M. - Barnácz J., Kaszás R., Ambrus T.

4. perc: Egy kipattanó labdát az ellenfél játékosa vagy 15 méterről durrantott a bal alsó sarokba. (0-1)
10. perc: Eladott labda után nem hibázták el a ziccert. (0-2)
16. perc: Kővári szerzett labdát, majd a jobb alsóba tüzelt. (1-2)
30. perc: Kővári tört előre a bal oldalon, majd a kifutó kapus mellett a hosszúba passzolt. (2-2)
39. perc: Kaszás előbb elvette a labdát az ellenféltől, majd kapura tört vele, és védhetetlenül lőtt a hálóba. (3-2)

Korábban többször is egy bajnokságban szerepeltünk a Jujuyjal, az elmúlt években viszont rendre elkerültük egymást. Utoljára a 2012/13-as szezonban játszottunk velük, akkor 5-3-ra ők nyertek, két évvel korábban pedig 3-3-ra végeztünk velük, de az győzelemmel ért fel, mert 0-3-ról egyenlítettünk, és ez végül aranyérmet jelentett számunkra. Most a tét az volt, hogy ha nyerünk, beszállunk az első helyért zajló harcba, mert az Ágyúsok néhány hete ikszelt a Jujuyjal. Szabó Atti kívételével mindenki el tudott jönni, így erősen álltunk fel.

Annál rosszabbul nehéz lenne kezdeni egy derbit, mint ahogy mi tettük: két kapitális hibánkat kihasználva az ellenfél tíz perc elteltével már kétgólos előnyben volt. Márpedig nekünk igazából csak a győzelem lett volna elfogadható, mert ugye egyszer már botlottunk az Ágyúsok ellen, így innentől kezdve nagyon rá kellett kapcsolnunk. Így is történt, kár, hogy egy darabig inkább a kapufákat termeltük, és nem a gólokat, de a második félidő derekára Kővári Marci jóvoltából így is sikerült egyenlítenünk. Ekkor új erőre kapott a Jujuy, melynek két nagy helyzete is volt, ám végül Kaszás Rudi remek egyéni alakításának köszönhetően mégis mi nyertünk. Ezzel visszajöttünk a "meccsbe", mármint az első helyért zajló csatába, és a 2011 téli, 0-3-ról produkált feltámadásunk után megint lehajráztuk a Jujuyt. A háborúnak persze még messze nincs vége...