Korda K. - Sasics M., Schmidt B., Szabó A. - Polgár T., Cservenák G., Kaszás R., Szabó D. - Botos G., Ambrus T.

35. perc: Szabó A. végzett el szabadrúgást, az élesen középre lőtt labda pedig az egyik menteni igyekvő védőről a kapuba pattant. Öngól! (1-0)

Végre egy olyan mérkőzés következett, melyre majdnem teljes létszámban tudott eljönni az alapcsapatunk. A kivételt Suhaji Tomi jelentette, de így is öt cserével álltunk fel. Ellenfelünk, a Champignon szeszélyesen szerepel eddig a bajnokságban, de a múlt heti, Juyuj elleni meglepetés-győzelmével esélyt adott nekünk arra, hogy az éllovas közelébe férkőzzünk. Riválisunkkal egyszer, 2008 februárjában találkoztunk, akkor Botos Gabi duplájával, valamint Szabó Zoli és Szabó Dave góljával 4-1-re vertük.

Kiegyenlített játékot hozott az első tíz perc, kevés helyzettel, utána azonban fokozatosan vettük át az irányítást, és volt pár helyzetünk is. Nem sziporkáztunk, sok volt a pontatlanság, de a küzdőszellemre nem lehetett panasz, hajtottunk a vezetés megszerzéséért. Az idő viszont vészesen fogyott, és közben azért egy-egy kontránál Korda Kálminak is bravúrra volt szüksége. Már-már úgy tűnt, hogy nem születik gól, ami ritkaság kispályán, amikor egy szabadrúgás után szerencsésen pattant a mi szempontunkból a labda, és ez az öngól elégnek is bizonyult a győzelemhez. Mázli is kellett hozzá, de összességében azért megdolgoztunk érte, így versenyben maradtunk a dobogóért, sőt az aranyéremért is.