LEVSZKI: Korda K. – Suhaji T., Polgár T., Szabó A. - Szabó D., Ambrus A., Szabó Z. – Botos G., Kaszás R.

8. perc: Polgár szöglete után Botos szerezte meg a vezetést. (1-0)
12. perc: Szabó Z. lövése talált utat a kapuba. (2-0)
16. perc: A hosszú oldalon üresen maradó ember passzolt a hálóba. (2-1)
26. perc: Kipasszoltak minket, és máris odalett az előny. (2-2)
28. perc: Hidegzuhany: már az ellenfél vezetett. (2-3)
32. perc: Szabó A. jó hét méterről lőtt a kapuba. (3-3)
36. perc: Suhaji góljával ismét mi vezettünk. (4-3)
38. perc: Botos lövése még kijött a kapufáról, az érkező Suhaji azonban nem hibázott. (5-3)


Egy kiadós nyári szünet után viszonylag szép számban gyülekezett a csapat az első őszi meccsre, de azért akadtak hiányzók. Ambrus Kapitányon kívül Schmidt „Szöszi”, Cservenák Gabi és Sasics Miro maradt távol, viszont Ambrus Atti be tudott szállni, merthogy éppen Magyarországon tartózkodott. Mi pedig feltehettük azt a költői kérdést magunknak, hogy mikor nyerjünk, ha nem most, hiszen a sereghajtó, eddig még pontot sem szerző Örökreménység volt az ellenfelünk. Persze az is nyilvánvaló, hogy néha éppen az ilyen meccsek a legnehezebbek…

Nos, a bevezető záró mondata nagy igazságnak bizonyult, hiszen az idény egyik legszenvedősebb meccsét sikerült produkálnunk. Bár hamar kétgólos előnyre tettünk szert, de a mindössze egy plusz emberrel felálló ellenfél még a szünet előtt szépített. A félidőben ugyan sérülés miatt megfogyatkozott, és így csere nélkül maradt az Örökreménység, mégis percek alatt fordított. Borzasztóan gyengén, sok hibával játszottunk, és talán csak az húzott ki minket a csávából, hogy Szabó Atti egyenlítő gólja után egy újabb sérülésnek köszönhetően percekig emberhátrányban játszott riválisunk. Ekkor Suhaji Tominak volt helyén a szíve, aki kétszer is beköszönt, és ezzel eldöntötte a három pont sorsát. Kiszenvedtük, ez a lényeg…