Ambrus T. - Sasics M., Polgár T., Markovics G. - Szabó D., "Ádám" - Kaszás R.

5. perc: Egy szögletnél lemaradtunk a berobbanó emberről... (1-0)
13. perc: Létszámfölényes helyzetet használt ki az ellenfél. (2-0)
17. perc: Ismét sakk-mattra kijátszották. (3-0)
24. perc: Takarásból leadott, okos lövéssel nőtt a külünbség. (4-0)
28. perc: Markovics és Ambrus nem értették meg egymást, a labda a Magnum csatárához került, aki nem hibázott. (5-0)
35. perc: Egy beadásba Markovics ért bele balszerencsésen. Öngól! (6-0)
38. perc: Polgár szerezte a becsületgólunkat. (6-1)

Kártyavárszerűen omlottak össze az elképzeléseink a meccsre vonatkozóan: végül összesen hét (!) alapemberünk mondta le a szereplést, így azzurris segítségre volt szükségünk, hogy egyáltalán ki tudjunk állni. Ádám és Markovics Gergő tehát eljött, egy cserével próbáltuk felvenni a harcot a címvédővel.

Sajnos messze volt már az egy héttel korábbi, TUE elleni bravúr, ebben a felforgatott összeállításban reálisan nézve nem lehetett sanszunk a bombaerős Magnum ellen. Derekasan küzdöttünk, időnként szép támadásokat is vezettünk, de elől borzasztó rosszul koncentráltunk, így az összesen hat (!) kapufánk semmiképp nem a véletlen számlájára írandó. Az ellenfél tulajdonképpen már az első félidőben eldöntötte a három pont sorsát, többgólos előnye tudatában pedig egy kicsit ki is engedhetett a folytatásra. Sasics Miro minősíthetetlenül viselkedett, ami miatt lefújás után az öltözőben feddésben részesült.